Tapasztalatok az utazásról

És végre idejutottam a gép elé, elmondhatom hogy ezzel nem csak testileg, de lelkileg is megérkeztünk, fizikailag kb egy hete vagyunk itt. Az utazás majd 1,5 nap volt, amit az ebek, és deguk sokkal jobban tűrtek mint mi. 

 Kezdjük a kisebbik négylábúakkal, a degukkal. A vártnál sokkal jobban tűrték, gyakorlatilag az út 70-80% át átaludták. A kis utazóketrecükbe betettem az otthoni ketrecükből a polár ágyikót, függőágyat, és néhány zsepimaradékot. Ez nekik bőven elég volt hogy beássák magukat. A ketrecet a köntösömmel takartam le, és mivel a kompon is az 5. fedélzeten, szélvédett helyen, a kocsiban utaztak, így ez elég is volt nekik.

Az ebek közül Góli is elég sokat aludt, és meglepetésemre nem volt probléma a hosszas összezártság a két ebnek. Az Öreglány kb fél nap után már mozizott kifele, ő kicsit unta magát, bár az is igaz, hogy a közel 4-5 órás búcsúsétán ő kevesebbet bandázott, mint Góli. Út közben 2 vagy 3 helyen szálltunk ki pisiltetni és itatni, többet szerencsére nem igényeltek, de a komp előtt mindenképp érdemes tartani egy 10-15perces átmozgatást, ha már bent vagyunk az ellenőrzéseken.

A megérkezés jól sült el, bár azért az első nap voltak komplikációk. Én ezeket a következőképp kezeltem:

degu részről: Potom pénzért vettünk egy majdnem kétszer akkora ketrecet nekik, mint amekkora otthon volt, egy kis forgácsra rákerül az utazóketrecből a polár, és zsepi, és került be egy rakat új függőágy. Szereztem extra fincsi pitypangos körömvirágos szénát, és ezzel kb ők le is voltak tudva, be lettek szoktatva. Az első 1-2 nap nem vettem ki őket, had szokják a ketrecet, meg jobb dolgom is akadt. (Nyilván tápra, vízre, szénára figyeljünk, hogy ne fogyjon ki, de a többit elintézik ők maguknak)

kutya részről:

• az első pár napban felesleges olyan szigort elvárni, mint otthon, mert a kutya képtelen lesz tartani, vagy ha tartja is komolyan az idegeire fog menni a dolog, szóval nyilván az életveszélyes dolgokat nem engedjük meg neki, de a többit vegyük lazán
• már az elejétől legyen egy megszokott helyük, nálunk ez a ketrec volt, amiben jöttek, illetve Bibinek annak a teteje (a sulin is ez volt a felállás, jobban szeret rácson kívül aludni) Ebbe és erre jöttek az otthoni pokrócok, és régi takarók, hogy a biztonságot adó szagok meglegyenek
  lehetőleg ez a kuckó olyan helyen legyen ami nyugodt, de esetleg lát is minket az eb, sőt ha tehetjük hagyjuk őket választani (Góli például az ágyunk végében, egy akkora helyen szeret aludni, ahol éppen csak elfér)
• az első séta szintén legyen laza, hagyjuk felfedezni, rengeteg lesz az új hang, szag, inger
• az első kaját a mieink csak este kapták meg, hogy a sok rohangálás után legyen ideje megnyugodni a pocakoknak
• Készüljünk fel rá, hogy az első napokban ingerlékenyebbek lehetnek, Bibi az első két este minden mozgásra bejelzett, de mostanra ez jelentősen lecsökkent, ahogy megismert a házban mindenkit
• ha tehetjük hozzunk magunkkal legalább egy heti eleséget otthonról, hogy az külső változások mellé a pocaknak legyen ideje átszokni ha újfajta eleséget kell venni

Ha az első pár napban elég türelmesek vagyunk, és hagyunk nekik időt akkor gyorsan beszoknak. Mostanra már mindkét eb elnyúlva alszik a szobánkban, egy nekik tetsző sarokban, és itt is lehet őket hagyni pár órácskára, ami nyilván az hivatalos ügyek intézése miatt kell is.