utazáshoz szoktatás

Ez a poszt most egy kicsit csak az állattal költözőké lesz, mégpedig azért mert ez is egy fontos momentuma az utazásnak, ha úgy döntünk a kis kedvencünkkel költözünk akár határokon belül, akár azokon kívül.

Fajtától függetlenül fontos, hogy gondoskodjunk néhány dologról az utazás alatt:

• megfelelő hőmérséklet;
  előfordulhat hogy bizonyos fajták nem bírják a hideget, így csak fűtött kocsiban szállíthatók, vagy például ha nyáron a kánikulában utazunk még az ebeknek is kell a légkondi (ez nem opció, mind a túlzott hideg mind a túlzott meleg végzetes lehet akármelyik kiskedvencnek)
  télen a boxokat, hordozókat polár pokróccal, régi paplannal lehet pluszba letakarni, nyáron esetleg hideg vízzel átitatott de nem csöpögő fehér lepedővel
  FONTOS hogy se a hűtést, se a fűtést ne vigyük túlzásba, mert az ugyan úgy végzetes lehet
  praktikus degu hűtő fűtő ötletekért érdemes felkeresni az ilovedegu csoportot a facebookon
• egy biztonságos zug
  deguk esetében: egy kisebb ketrec amiben valamennyit tudnak mocorogni, de nem tudnak nagyot esni egy egy esetleges kátyú, vagy hirtelen fékezés közben, ebben jó ha van egy legalább 2 kijárattal rendelkező kuckó, ez szimbolizálja a biztonságos fészket az utazás alatt
  kutyáknál: egy a kutya méretének megfelelő box, aminek az alján legalább egy pokróc van
• takarmány
  a deguknál fontos hogy folyamatosan legyen előttük eleség, tehát az utazás alatt is
  az ebeknél aznap már nem lesz etetés, pár szem kekszet (cukormentes, nem emberi keksz!) viszünk, hogy valamit azért kapjanak napközben, de ők simán kibírják egy napig élelem nélkül, sőt célszerűbb is üres pocakkal utazniuk
• víz

Ha ez megvan akkor a kutyák részéről már írtam az előző posztban, esetleg ha nincs saját autó érdemes tesztelni, mert néhány eb hajlamos az autóban hányni, de egy nyugodt gazdával a legtöbb (előtte lefárasztott!) kutyának nem okoz gondot egy hosszú autóút.

A deguk már problémásabbak lehetnek, hiszen őket viszonylag keveset hordjuk el otthonról. A költözés előtt pár héttel már érdemes egy próba túrát tenni. Rendezzük be a hordozót, vagy szállító ketrecet, tegyünk az aljára nagyon kevés forgácsot, és pár marék szénát. Tegyünk bele natúr papírzsepit, és egy kedvenc függőágy maradványt, esetleg gazdi szagú ruhazsepit, vagy más meleg nem feslő textilt. Végül jöhetnek a kis szőrösök, majd tegyünk egy rövid utat pl. egy teljes átvizsgálásra a dokinkhoz, vagy csak egyszerűen menjünk el velük egy doboz cigiért. Eközben látjuk majd hogy hogyan reagálnak az új hangokra, ingerekre.

Vigyünk magunkkal a tápjukból, és valami nagyon finom nasiból is, ha kétségeink vannak afelől, hogy jól érzik e magukat kínáljuk meg őket vele. Ha esznek akkor jól érzik magukat nincs baj, ha viszont nem esznek, esetleg ijedten rohangálnak fel-alá akkor még lesz egy kis dolgunk.

Minden állatfajtában vannak könnyen alkalmazkodó, és érzékenyebb egyedek, így a deguknál is lehet, hogy lesz olyan, akit meg se karcol egy utazás, és lesz olyan, aki sikítófrászt kap majd tőle, de ezen is lehet javítani. A lényeg, hogy fokozatosan kezdjük el szoktatni ingerekhez, minél változatosabb, annál jobb. Fontos, hogy ne hirtelen és erős ingerekkel kezdjünk, hanem szép lassan adagoljuk az ingereket, és csak annyit, amennyit még a degunk elbír. 

Elmesélem ez nálunk hogy működött. Jó ideje, hogy elkezdtem klikkerezni a degukkal is, ehhez viszont az kellett, hogy a tréning területet megszokják. Sajnos azonban itt voltak hirtelen zajok, amik az elején megrémítették őket, ilyenkor pánikszerűen elspuriztak az egyik biztonságos sarokba, ahol a hordozójuk volt (ők ezt érezték biztos pontnak). Idő kellett nekik, és sok fincsi falat, hogy megszokják a tréning területet és rájöjjenek az ott lévő zajok nem jelentenek veszélyt.

Ezen az elven a hordozóban is lehet nekik adni ingereket, például elvihetjük őket buszozni hetente 1-2x, vagy egy körre az autóval, ha azzal fogunk menni. A lényeg, hogy legyen sok fincsi falat, és ne legyünk türelmetlenek, pláne ne ijedezzünk attól, hogy ők félnek.

Egy kis szobában rohangálással vagy pulcsizással le is fáraszthatjuk őket közvetlen az előtt, hogy a szállítóba kerülnének, illetve a szállító letakarásával szimulálhatjuk az odú érzetét, ez pedig segíthet a nyugodt alvásban.

Utazás, és költözés négylábúakkal

Akár országon belüli költözésről van szó, akár külföldre való költözésről, van néhány dolog, amit ha megteszünk a kis vagy nagy négylábú kedvencünkért jelentősen megkönnyítjük a beszokást és az utazást az új helyre.

Kezdjük a kisebbik négylábúakkal, azaz a degukkal.

Szerencsémre a deguk is az orrukban hordozzák a szívüket, és aki már szoktatott össze degut jól ismer pár trükköt, amivel meg lehet hódítani egy degu szívét.

Mivel a ketrecük elég nagy, ezért ha ebben lennének szállítva az balesetveszélyes lenne. Szállítás céljára ezért egy ezer éves kisebb madárketrecet néztem ki, mert ennek a alján is rács van, és ha ne adj isten leesik az alomtálca akkor sem futnak világgá ijedtükben a kis szőrgolyók. Ez viszont azt jelenti, hogy van néhány dolog amit el kell csomagoljak magammal, mikor megyünk ki, hogy az új ketrecet kint könnyebben megszokják.

Amit külön csomagolva tervezek kivinni, az legalább egy már szottyos függőágy, némi polár fészekbélés, és persze az etető, itató felszerelések. Az utazóketrecbe pedig  a nagy ketrecből fogok áttenni forgácsot, és szénát, hogy az út alatt is biztonságban érezzék magukat. A ketrecre pedig egy vagy két réteg polár anyagú pléd fog kerülni, hogy amíg a kompon nem megy majd a fűtés az autóban, addig se fázzanak meg.

A nagyobbik négylábúakkal, már picit könnyebb dolgom van, mert velük minden évben járunk táborozni, ismerem hogyan reagálnak a hosszabb környezetváltozásra. Ami még jelentősen meg fogja könnyíteni a dolgunkat, hogy mind a két ebünk már boxhoz szokott. Ez nálam nem azt jelenti, hogy a kutya az életéért küzdve betuszkolódik a ketrecbe, aztán ott vinnyog míg ki nem engedem. A boxhoz szoktatást érdemes az utazás előtt már legalább egy hónappal elkezdeni, egyrészt, hogy a benne lévő dolgok át tudják venni a lakás, a mi és a kutya szagát is, másrészt, hogy a kutyánknak legyen ideje megszeretni azt.

A boxhoz szoktatás első lépéséhez kell egy kényelmes box, ami akkora hogy a kutya fel tud benne állni, meg tud fordulni, és kényelmesen el tud feküdni, néhány finom falat és egy fáradt kutya. Idő és energiahiány esetében a box, egy tál tele fincsi vacsival, és egy fáradt kutya.

A cél az, hogy az eb jó dolgokat kössön a boxhoz, tehát nem fogjuk erőnek erejével betuszkolni, hanem nyitott ajtón át jutalomfalattal becsaljuk. Ha ódzkodik a belépéstől, akkor sem toljuk meg hátulról a fenekét, mert ha így teszünk lehet, hogy egy életre megutáltatjuk az ebünkkel a boxot, és akkor minden utazás során egy tortúra lesz ez a téma. Tehát falattal becsaljuk, és minden alkalommal mikor akár csak egy ici pici előrelépést tesz kapja is a fincsi virslit, sajtot, stb.

A másik taktika, hogy a kutyus innentől ott kapja a vacsoráját, tehát betesszük a tálat a boxba, hogy teljesen be kelljen érte mennie, majd magára hagyjuk az ebet a nyitott!! boxxal.

A box pedig egész nap legyen elérhető a kutyának, tehát nyitott ajtóval álljon a teraszon, vagy a szobában, esetleg betehetjük a kedvenc fekhelyét is. Egy idő után a kutya magától fel fogja keresni a boxot, és békében fog benne pihenni.

Ekkor kezdhetjük meg szép lassan bevezetve becsukni a boxot. Először csak rövid időre becsukjuk, hogy a kutya ismerje meg, hogy miért van ott az az ajtó. Ez mindössze néhány másodperc, és ha gondoljuk eközben is mehet neki rácson át a kaja, ha csendben van. Ha a vacsorát kapja benne, akkor a vacsi idejére behajthatjuk az ajtót.

Ha jól viseli, egyszer egyszer néhány percre becsukhatjuk, és már rá is zárhatjuk az ajtót. Esetleg kimehetünk egy pohár vízért a konyhába, hogy lássuk hogy reagál, ha nem vagyunk szem előtt. Ebben a fázisban is fontos, hogy a kutya legyen fáradt, mert egy fáradt kutya egy már ismert helyen inkább aludni, pihenni fog.

Nagyon fontos, hogyha esetleg ráfutunk egy olyan alkalomra, hogy túl sokáig hagytuk benn az ebünket és elkezdett hisztizni, akkor se menjünk vissza hozzá. Ezzel csak azt erősítenénk meg, hogyha elég ideig őrjöng akkor előbb utóbb megjelenünk, hogy kiengedjük őt. Ha erre kap megerősítést, akkor felkészülhetünk az órákon át tartó keserves zokogásra, mert a legtöbb kutya fantasztikusan tud drámázni. Legyünk kitartóak, és türelmesek, és a csendet mindig jutalmazzuk meg ha visszaérünk.

Ha ismerjük a klikkert akár jópofa trükköket is kitalálhatunk a boxxal, remek formálási alap, hogy a kutya lépjen bele, húzza be maga után az ajtaját, stb... (Csak tartsuk észben, hogyha megtanítjuk neki kinyitni az ajtaját, magától is fogja alkalmazni ezt a technikát, többek között ezért nem tud Góli ajtókat nyitni, így a hűtőnek és nekünk is könnyebb. :) )

Ha türelmesek vagyunk a kutyánknak a box egy biztonságos zug lesz, amit az új helyen is előszeretettel fog használni ha pihenne, ezzel pedig már meg is könnyítettük neki a beszokást is.

Ami a leges legfontosabb, hogy csakis fáradt kutyát szabad órákra bezárni egy boxba, tehát ha el kell mennünk valahova, és ott kell hagyjuk az új lakásban a kutyát, és esetleg bezárjuk a boxba, hogy ne igya meg a festéket, ne tegyen kárt magában, csakis akkor tehetjük meg nyugodt szívvel, ha előtte sétáltunk vagy tanultunk egy nagyot. Ha így teszünk nagy eséllyel a kutyánk aludni fog amíg haza nem érünk és észre sem veszi, hogy elmentünk.

Fontos tudni, hogy a kutya két dologhoz képes kötődni, hozzánk és a lakáshoz, házhoz is. Ha új lakásba költözünk mindenképp hagyjunk neki pár napot a felfedezésre, had ismerje meg a helyet. Ha van szoba ahova nem akarjuk beengedni, akkor már az első pillanatoktól csak engedéllyel lépjen be oda.

Számítsunk rá, hogyha érzékeny a kutyánk az első pár séta telhet félelemmel, fokozott figyelemmel a kutya részéről. Ezt ne lihegjük túl, maradjunk nyugodtak és akár vigyünk magunkkal pár szem finom falatot az útra, hogy megkedvelje az új helyeket. Ha megijed valamitől ne kezdjük el pátyolgatni, maradjunk nyugodtak és sétáljunk arrébb, ezzel sokkal többet segítünk neki mintha felkapnánk a kezünkbe, vagy elkezdenénk feszülten simogatni.

A következő postban igyekszem összeszedni azokat a dolgokat, amivel magát az utazást könnyíthetjük meg némi rákészüléssel.

hivatalos formaságok

Elég rég írtam költözés ügyben, ez azért van mert a karácsony nem sikerült épp a legjobban. De most végre úgy néz ki lesz időm érdemben is kiírni, ami történik.

Kutyákkal kapcsolatos formaságok:

Angliába kell nekik állatútlevél. Ha van a kutyában chip, és van érvényes oltása, akkor 7500,- / kutya. Érdemes felhívni előtte a dokit, hogy mennétek útlevélért, mert elég sok macera nekik ezt összerakni, sok helyre fel kell regisztrálni a dolgokat, elég sok időbe telik az adminisztráció.

Ami fontos, hogy az adott ország oltási szabályaitól függetlenül, az útlevél érvényét veszti, ha két veszettség oltás közt eltelik több mint 365 nap. Ha esetleg most látod csak hogy nincs beoltva az eb, akkor még az utazás előtt 3 héttel kell megtenned, ennyi időt kérnek hogy teljen el az oltás és az utazás közt. (21 nap)

Féregteleníteni az angol határ átlépése előtt min 24 órával, de max 5 nappal előtte kell. Tehát ha autóval mentek, mint esetünkben, akkor még az indulás előtt mehet a tabletta, de arra figyelni kell, hogy ne teljen el 5 nap. (van ahol 3 napot írnak, mi 28-án este megyünk a dokihoz, és 29-én hajnalban indulunk)

Ezen felül a kutyákra vonatkozóan nincs más megkötés. Nincs karantén, meg semmiféle egyéb procedúra.

Deguk esetében nincs semmi, nem kell papír, de azért érdemes felkeresni egy tapasztalt degus dokit, mert a kis szőrgolyók jól rejtik, ha fáj valami. De ha rendszeresen vannak mérve, esznek és randalíroznak akkor nagy baj nem lehet. Én biztos, ami biztos 26-án megyek még az enyémekkel egy átvizsgálásra, nehogy a másfél napos autókázás alatt jöjjön ki valami.

Ami minket illet, mivel EUtagok vagyunk csak személyi kell. Ha megérkezünk kell kérjünk egy NI számot, amiről még nem nagyon tudom, hogy mi, még pontosabban utána kell olvassak. Ehhez kell időpontot is kérni, amit csak akkor lehet már megkérni ha az országban tartózkodunk. (legalábbis, eddig így tudom)

Ami még fontos, az a lakhatás. Tudom sokan riogatnak vele, hogy kutyával (pláne deguval is) lehetetlen szállást találni itthonról, de érdemes rákeresni, hogy az adott városban, vagy környéken ahova mennénk van e magyar csoport pl a facebookon. Ide aztán lehet írni mindenféle kérdést, és a bristoli csoportban az utazással, és szállással kapcsolatban is segítőkészek voltak.

Hamarosan jön az újabb poszt, hogy pontosan hogy is tervezünk eljutni Bristolig, és hogy trainer szemmel hogyan tervezem megkönnyíteni az átmenetet és az utazást a négylábúak számára.